Minden, amit tudnod kell a KGFB-ről

KGFB – Kötelező gépjármű felelősség biztosítás

Ez az a biztosítás ami nélkül egyetlen autó sem hajthat ki a forgalomba Magyarországon. Mint a neve is mutatja, nem választható, hanem kötelező. Ez az alapvetés nem csak ránk vonatkozik, hanem a biztosítókra is, ennek értelmében, ha mi eldöntöttük, hogy melyik biztosítónál szeretnénk megkötni, akkor annak kötelező minket befogadnia.

Ez a biztosítás nem a saját autónk kárát finanszírozza, hanem az általunk okozott károkat térítik meg a károsultnak. Saját autónk kárát a casco biztosítás tudja finanszírozni, ezzel egy másik cikkünkben foglalkozunk.

KGFB nélkül az utakon

Azok akik mégis KGFB nélkül közlekednek súlyos bírságokkal szembesülhetnek, mindamellett hogy ha így kárt okoznak akkor a saját zsebünkből kell ezt kifizetnünk. (Ilyen esetekben a MABISZ Kártalanítási Számla ugyan megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítás nélkül közlekedők okoznak, de aztán kíméletlenül be is hajtja azt a károkozón.)

Mire kell kgfb-t kötni?
A hatályos jogszabályok értelmében az alábbi gépjármű-kategóriákra kell kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kötni.

• személygépkocsi ( hengermérettől függő kategóriák: legfeljebb 850 cm3-ig, 851-1150 cm3, 1151-1500 cm3, 1501-2000 cm3, 2001-3000 cm3, 3001 cm3-től)
• motorkerékpár (hengermérettől függő kategóriák: legfeljebb 150 cm3-ig, 151-350 cm3, 351 cm3-től)
• autóbusz (férőhelytől függő kategóriák: 10-19 férőhelyig, 20-79 férőhelyig, 80 férőhelytől)
• trolibusz
• tehergépkocsi (teherbírástól függő kategóriák: 2 t alatt; 2t és 6t között; 6t vagy afelett)
• vontató
• pótkocsik, félpótkocsik
• mezőgazdasági vontató
• lassú jármű
• munkagép
• segédmotoros kerékpár
• négykerekű segédmotoros kerékpár

Kinek kell megkötnie?

Fontos, hogy kizárólag a forgalmi engedélyben bejegyzett üzembentartót terheli a szerződéskötési kötelezettség. Az üzembentartó eltérhet a tulajdonostól, ha ez be van jegyezve. Amennyiben nincs bejegyezve üzembentartó, akkor értelemszerűen a tulajdonos lesz az. Bérlő vagy ideiglenes felhasználó nem köthet kötelezőt a gépjárműre.

Mikor kell kötnünk felelősségbiztosítást az autónkra?

• Új „0 km-es” gépjármű vásárlása esetén a forgalomba helyezés napjától.
• Használt gépjármű vásárlása esetén az adásvétel napjától.
• Szüneteltetés után a forgalomba helyezés napjától.
• Magyarországon először forgalomba helyezett külföldi gépjármű vásárlása esetén az forgalomba helyezés napjától
• Üzembentartó váltás esetén a forgalmi engedélybe való bejegyzése napjától.
• Öröklés esetén a hagyatéki eljárás lázártától számított 30 napig az örökösnek újra kell kötni.

(Ezek be nem tartása fedezetlenség díjat von maga után, erről lentebb olvashatsz)

Mennyibe kerül?

Több tényező befolyásolja, de ezek közül a legfontosabbak:

• Üzembentartó életkora
• Üzembentartó lakhelye
• Üzembentartó bonus-malus besorolása
• Üzembentartó biztosítási előzménye
• Autó típusa
• Autó teljesítménye

Autó éves futásteljesítménye

Erre még rájönnek a különböző bónuszok, engedmények, kedvezmények. Számos biztosító például figyelembe veszi az autó környezetre gyakorolt hatását, de akad olyan is aki az elektromos autókat nem vállalja. Ennek az az oka, hogy ezeket a nagy nyomatékkal bíró elektromos autókat a rendelkezésre álló adatok alapján még nem tanulta meg a lakosság kezelni és sokkal több balesetet okoznak velük mint a belső égésű társaikkal.

Bonus-malus rendszer

Ez a mutató arra szolgál, hogy egy adott sofőr mennyit balesetezett a vizsgált időszakban.
A biztosítók a tartós balesetmentességet díjkedvezményekkel jutalmazzák, ez a bonus (B). Az óvatlan sofőröket pedig pótdíjjal büntetik, ez a malus (M).
A00-ból indulunk és évente egyet lehet felfelé lépni. Amennyiben kárt okozunk akkor pedig kettőt esünk vissza a baleset előtti szintünkről. A rendszer M4-től B10-ig terjedő skálán tartja nyilván a biztosítással rendelkezőket. Fontos, hogy ez a besorolás nem járműhöz, hanem üzembentartóhoz kötött.
-Biztosítóváltáskor az új szerződésre át kell vinnünk a bonus-malus besorolásunkat, nem tudjuk kikerülni ezt, mert a kártörténeti nyilvántartásban a biztosítók jól látják azt, hogy milyen fokozatban vagyunk.
-Amennyiben valaki meglévő gépjárműve mellé egy másikat vásárol akkor arra új szerződést kell kötni és nem lehetséges a bonus fokozat átörökítése, így az A0-ból indul.


Mikor kell befizetni?

A biztosítás díja mindig a szerződés életbe lépésének (kockázat viselés kezdete) napján és a fizetési ütemnek (hónap, negyedév, félév, év) megfelelő első napon esedékes.

A lefontosabb törvényi előírás ennek kapcsán az, hogy a kötelező biztosítás díj-nemfizetési okkal automatikusan megszűnik akkor, ha a biztosító által elvárt díj az esedékességet követő 60. napig nem érkezik be a biztosítóhoz. Ez esetben csakis kizárólag ugyanahhoz a biztosítóhoz lehetséges visszakötni a biztosítást. Ilyenkor a megszűnés időpontja és az új kötelező biztosítás megkötése közötti időszakra magas fedezetlenségi díjat kell fizetni.

Fedezetlenségi díj elkerülése

1. Inkasszós megbízással a biztosító időben le tudja vonni a díjat a számlájáról.
2. Csekkes fizetés esetében rendkívül figyelni kell a csekken szereplő esedékességet és még abban a hónapban be kell fizetni.
3. A díjfizetési ütem kiválasztásánál több szempont is az éves díjfizetés mellett szól. Egyrészt egy évig nem kell erre figyelni, másrészt ha egész évre előre kifizetjük a biztosításunkat akkor díjkedvezményt kapunk.
4. Amennyiben bármi nemű probléma van a bonus-malus besorolással vagy a kiszámlázott díj nem megfelelő stb.. nem szabad várni a díjfizetéssel addig ameddig ez a probléma megoldódik, mert könnyen ki lehet csúszni a határidőből és a magas fedezetlenségi díj akkor is ráterhelődik a biztosításra, ha igazunk volt.

Fedezetlenségi díj

Ha nincs érvényes kötelező biztosításod akkor fedezetlenségi díjat kell fizetned. Ennek a mértékét a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) határozza meg. Ez a díj a MABISZ Kártalanítási Számlájára kerül, a számlán lévő pénzből pedig azokat a baleseteket finanszírozzák amik kgfb-vel nem rendelkező gépjárművek okoznak.

2022-es évre vonatkozó MABISZ által közzétett fedezetlenségi díjak:


Kötelező biztosítás váltás

Erre évente egy szigorúan vett időszak alatt van lehetőségünk. A biztosítási évforduló előtt legalább 30, de legfeljebb 60 napon belül jelezni kell a jelenlegi biztosító felé.


Kártérítési limit
A biztosító nem vállal korlátlan kártérítést. Azonban a határösszegek meglehetősen magasak. Dologi károk esetén: 1.220.000 euronak megfelelő forintösszeg-határig.
Személyi sérüléses károk esetén: 6.070.000 euronak megfelelő forintösszeg-határig.

Kárbejelentés

A károkozó 5 napon, a károsult pedig 30 napon belül köteles bejelenteni a káreseményt. A biztosító a lényeges kártérítési igényeket befolyásoló dokumentumok beérkezését követő 15. napig köteles javaslatot tenni a károsultnak, vagy legalább indokolt választ adni a kártérítési igényre.

Teendők baleset esetén:

1. Győződj meg arról, hogy nem történt személyi sérülés. Ha történt sérülés akkor rendőrt kell hívni és a súlyos sérülés esetén kell értesíteni a mentőket is. Nyugodj meg és amennyire lehetséges állj meg az autóddal úgy, hogy ne akadályozd a forgalmat. Aztán tedd ki a vészvillogót.
2. Felelős tisztázása:
   • Amennyiben te vagy a vétkes akkor két lehetőséged van, vagy zsebből rendezed a kárt vagy bevonjátok a biztosító társaságot a történetbe. Utóbbi esetben a biztosító megtéríti az általad okozott kárt a károsult számára. Ha nincs casco biztosításod akkor a saját károdat magadnak kell finanszíroznod. Fontos, hogy ebben az esetben is készíts fotókat a balesetről, ezzel elkerülve azt, hogy olyan sérüléseket is a te számládra írjanak ami nem akkor történtek.
   • Ha a másik sofőr hibázott akkor érdemes nagy figyelmet fordítani a fényképezésre, minden apró részletről, különösen figyelve arra, hogy a károkozó rendszámtáblája szerepeljen a fotókon.
   • Ha mindkét sofőr hibázott akkor rögzíteni kell a baleset körülményeit, ezután a biztosító fogja megállapítani ki milyen százalékban felelős (ritkán 50-50%) és ez alapján fog téríteni. Ilyenkor jogi útra is terelődhet az ügy.
   • Ha a vétkes nem saját járművét vezette (a sofőr nem üzembentartó) és nincs hivatalos nyoma annak, hogy köze van a járműhöz akkor a tulajdonos kgfb-je állja a javíttatást.
   • Természeti erők okozta kár nem tartozik a felelősségbiztosítási fedezetek közé. Ennek értelmében amikor jégverés történik, vagy egy kicsavarodott fa dől rá az autódra azt saját zsebből kell kifizetned. Szerencsére lehet CASCO biztosítást is kötni, ami ilyen károkra is fizet.
   • Ha parkoló autóban okoznak kárt és semmilyen adatot nem hagy a károkozó a helyszínen akkor szintén csak a CASCO biztosításra számíthatsz, de ha szerencséd van és vannak adatok akkor azok alapján elindíthatod az eljárást a károkozó biztosítójánál.
3.  

2+ Mikor kell rendőrt hívni?

• • Ha felek nem egyeznek meg abban, hogy ki okozta a balesetet és így vitás helyzet alakul ki. Ilyenkor fontos, hogy ne írjunk alá semmit és ne kérjünk bocsánatot mert a későbbiekben ez ellenünk fordítható.
  • Akkor is rendőrt kell hívni, ha a másik autó papírjaival probléma van (nincs kgfb-je, nincs érvényes műszakija).
    -Nem érdemes rendőrt hívni akkor ha senki nem sérült meg és a balesetező sofőrök megegyeznek. Már csak azért sem mert a vétkes sofőrt kötelesek megbüntetni szabálysértés miatt.

    3. Kárbejelentés lépései

• Rögzítsd a baleset körülményeit. Ehhez szolgál segítségül a kék-  sárga bejelentő lap, amit mosmtár online formában elérsz. https://ekarbejelento.hu/#/landing

Ha egyik forma sem elérhető akkor egy üres lap is megteszi.

Amit fel kell írnod: Név / Lakcím / Rendszám / Forgalmi engedély száma / jogosítvány száma / Biztosítási kötvény száma

Bizonyíték gyűjtése: érdemes fotókat készíteni, tanúk vallomását rögzíteni, tanúk elérhetőségét feljegyezni, hogy vitás helyzetben segíteni tudjanak.

Felelősség elismerés rögzítése. Kék-sárga nyomtatvány megjegyzés rovatában vagy egy papírra írt szabadszavas nyilatkozat aláírással.

Kárbejelentés határideje
A károsultnak 30 napja van, a károkozó pedig köteles 5 napon belül jelenteni a biztosítója felé a balesetet a körülmények részletes bemutatásával.

KGFB területi hatálya

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás területi hatálya az Európai Gazdasági Térség és Svájc területére, valamint a nemzetközi zöldkártya rendszer azon országaira terjed ki, amelyek nemzetközi irodájával magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött.
A zöldkártya rendszerről és arról, hogy mitévő légy külföldi baleset esetén a Zöldkártyával kapcsolatos cikkünkben olvashatsz.

Mikor és hogyan szüneteltessük?

Amennyiben a gépjármű ideiglenesen ki van vonva a forgalomból, lehetőség van a szerződés szüneteltetésére. Ennek időbeli határa a forgalomból való kivonás napjától az utolsóig, de legfeljebb egy évig tarthat. Szüneteltetés alatt természetesen nem kell díjat fizetni.
A szüneteltetéshez be kell mutatni a gépjármű forgalomból való kivonásáról szóló rendőrségi nyilatkozatot, vagy a forgalmi engedélybe való bejegyzést.

Szerződés megszűnésének okai

1. Érdekmúlás: A szerződőnek ezt igazolni kell valamilyen hatósági okirattal vagy adásvételi szerződés bemutatásával. A szerződés ezen dokumentumok valamelyikének keletkezése napján szűnik meg. Ezután bármelyik biztosítónál lehet új szerződést kötni és a bonus-malus fokozat is átörökíthető azonos járműkategóriában a megszűnést követő 2 éven belül.
Érdekmúlás lehet:

• tulajdonjog változás,
• üzembentartó változás,
• forgalomból történő végleges kivonás,
• biztosítási esemény bekövetkeztének lehetetlenülése (a gépjármű helyre állíthatatlan -állapota vagy ellopása nem biztosítási esemény következtében),
• szerződő halála

2. Felmondás: A felmondási időszak alatt fel lehet mondani szerződésünket. Ez az időszak a már említett évforduló dátumához számított legalább 30, de legfeljebb 60 nap.

3. Díjnemfizetés: Abban az esetben lép ez fel, ha biztosításunkat nem fizetjük be a díjfizetési esedékesség és az ezt követő 60 napos türelmi időszakban sem. Ez esetben csakis kizárólag annál a biztosítónál köteles megkötni új szerződést, ahol az előző díjnemfizetés miatt megszűnt. A megszűnt és az új biztosítás dátuma között fedezetlenségi díjat számol fel a biztosító.

4. Közös megegyezés: Adódhat olyan eset amikor a biztosításunk nem a legjobb feltételek mellett kötődött vagy csak egyszerűen valamilyen okból kifolyólag csalódtunk a meglévő biztosításunkban. Ezekre az esetekre kínálkozik a közös megegyezéssel című nyilatkozat.
Innen letölthető nyilatkozat:
A biztosítóba való eljuttatás után a biztosító határoz a kérelem elfogadását vagy elfogadását illetően. A közös megegyezés elnevezésből jogosan következtetünk arra, hogy ez a művelet sikeres legyen ahhoz mindkét félnek (a szerződőnek és a biztosítónak is egyaránt) hozzá kell járulnia.

Összegezve

Arra kell leginkább odafigyelni, hogy mindig érvényes kötelező biztosítással hajts ki a forgalomba és ha biztosító váltásra vagy gépjármű üzembentartó váltásra kerül sor akkor a biztosítás utolsó napja vagy az adásvételi időpontja legyen a következő szerződés kezdete, ezzel el tudjuk kerülni a felesleges fedezetlenségi díjakat. Amennyiben biztosító váltáson gondolkozol vagy új szerződést szeretnél bizalommal fordulhatsz hozzánk, segítünk kiválasztani azt ami passzol az igényeidhez.